Ceciliánus mozgalom•Szt. Cecilia szûz és vértanú kiemelt tiszteletét bizonyítja nevének említése a római misekánonban. Az egyházi zene pártfogójának a l5. sz-tól kezdik tekinteni. Ekkortól válik hagyományossá orgonistaként való ábrázolása, majd pedig emléknapjának zenei fesztiválként történõ ünneplése. Szt. Cecilia védnöksége alatt zenei társulások is mûködtek. Rómában a 16. sz.-ban V. Sixtus pápa kánoni megerõsítésével jött létre a húsz kiváló egyházzenészbõl álló „Confraternità dei Musici di Roma al Pantheon” (társalapítója Palestrina), mely Nagy Szt. Gergelyt és Szt. Ceciliát tekintette védõszentjének. A társulat késõbbi neve: „Accademia di Santa Cecilia”.
A 19. sz.-ban Szt. Cecilia védnöksége alatt tö-
mörültek azok az egyházzenészek és liturgikusok, akik az elvilágiasodott egyházi zenét helytelenítve a liturgikus »zenének, a »gregorián éneknek és a »polifóniának ihletett megújításáért munkálkodtak. 1867-ben B. IX. Pius pápa jóváhagyásával alakult meg Franz Xaver »itt kezdeményezésére az Allgemeine Côcilienverein, amely ma azokban az országokban tevékenykedik, ahol német nyelvû liturgia van. æsztönzõ példájára jöttek létre hasonló egyesületek Európa más országaiban is. Hazánkban Bogisich Mihály c. püspök 1897-ben alapította az Országos Magyar Cecilia Egyesületet (OMCE), amely 1968-tól a 90-es évekig az Országos Magyar Cecilia Társulat (OMCET) nevet használta. Ùlén a püspök-elnök és egy aktív egyházzenész társelnök áll.
Fõ célkitûzései: a liturgikus ének ápolása, az egyházi kórusmozgalom összefogása és támogatása, egyházzenészek képzése (kántorképzõ tanfolyamok, Budapesti Kántor Továbbképzõ és Egyházkarnagyképzõ Tanfolyam). Célkitûzéseit neves magyar muzsikusok tették magukévá (Demény Dezsõ, Harmat Artúr, »erner Alajos, Bárdos Lajos, stb). Nagy eredményei között tartja számon a Szent Vagy Uram-mal (1931) fémjelzett népének-reformot. Egykor jelentõs irodalmi tevékenysége (Magyar Kórus, kottakiadás) szerény keretek között ismét felújul. Havonta tart egyházzenei áhítattal és elõadással egybekötött gyûlést, évente pedig egyszer, Cecilia nap táján közgyûlést és közös éneklést. A ~ elvei teljes elismerésüket az egyházi zene megújításának alapdokumentumában, Szt. X. Pius motu propriójában (Tra le sollicitudini, 1903) érték el. A LK zenei tekintetben lényegében ennek a dokumentumnak a kiszélesítése „A szent zene és ének” c. fejezetében. BP.

 celebráns (lat. ‘ünneplõ’)•A liturgikus szertartást vezetõ püspök, pap vagy diakónus. Lehet lelkipásztori kisegítõ is (»istentisztelet pap távollétében), vagy világi hívõ (bizonyos áldásoknál, »Ñldások könyve). Köréje csoportosulnak a »segédkezõk. * 5,11.       BL–VI

 ceremonárius (lat. coeremonia = ‘vallásos szertartás’)•Az a személy, aki fõleg nagyobb templomokban gondoskodik arról, hogy a szent cselekmények rendben történjenek, és hogy a segédkezõk szépen, pontosan és összeszedetten teljesítsék feladataikat (vö. RMÑR 69).                                   VI

 ceroferarius (lat. cereus = gyertya, ferre = vinni)•A~ -ok azok a gyertyavivõk, akik a misében a »Sanctustól a »Miatyánkig tartják az égõ gyertyát (a nagyobb ünnepélyesség céljából), vagy akik egyéb ünnepi alkalommal »körmenetben visznek égõ gyertyát.     VI

 Chrizosztom-liturgia »bizánci rítus

 cibórium (gör. küborion = egy bizonyos egyiptomi gyümölcstõl vett elnevezés, vagy lat. népies
etimológia szerint: cibus = ‘élelem’)•1. Az oltár fölé oszlopokra épített szilárd oltármennyezet (baldachin). Gyakran erre függesztették fel az »Eukarisztiát õrzõ galamb alakú edényt. 3. ábra. ãkeresztény bazilika, 9.
2.Errõl a ~oltártól kapta nevét a ~kehely vagy ~tál, melyben az átváltoztatott Szentostyát a mise után õrzik, hogy misén kívül is lehessen áldoztatni, elsõsorban betegeket. Legtöbbször fedéllel ellátott kehely, melyet »vélummal takarnak. A ~ kialakításánál ma ismét visszatérnek a kenyér
megõrzésére alkalmasabb, lezárt fedelû fém vagy egyéb nemes anyagból készült tál vagy kosárka alakhoz, s nincs elõírás ezeknek vélummal való letakarására. »Eukarisztia õrzési helye. * 5.         AM

 cingulum (lat. ‘öv’)•1. Az »albát összekötõ, legtöbbször fehér öv. Nincs szükség ~ra, ha az alba szabása azt feleslegessé teszi (RMÑR 298).

2.A klerikusok »reverendája felett viselt 10-12 cm széles szalag-öv, melynek két vége baloldalt függ, és rojtban végzõdik. A ~ színe kifejezi
a klerikus rangját: a papoké fekete (bizonyos egyházi tisztségeket betöltõké vagy címeket viselõké piros), a püspöké lila, a bíborosoké vörös, a pápáé fehér. A szerzetesi ruhához is általában hozzátartozik a ~. (35. ábra. Reverenda, karing, alba A₁ B₁ G₂) * 2. AM  

Completorium »Befejezõ imaóra, »zsolozsma 

Corpus (lat. ‘test’)•l. ~ Christi = Krisztus Teste az »Eukarisztiában.
2. ~ (korpusz) Krisztus testének szobrászati ábrázolása a »feszületen.          AM

 Credo »hitvallás