faldisztórium (lat. ‘összehajtható szék’)•A püspökök elmozdítható széke, melyet a szertartásoknak megfelelõ helyre tesznek (pl. az oltár elé). æsz-
szehajtható, X lábú, karfával ellátott szék, háttámla nélkül. Amikor a püspök hosszabb ideig térdelt, párnát tettek térdei alá, és a ~ra könyökölt. Ebbõl származott az
»imazsámoly.                                AM

 Fájdalmas Szûzanya »Mária-ünnepek

 Fehérvasárnap»Húsvét II. vasárnapjának régi neve. A »húsvéti vigílián megkereszteltek Húsvét »nyolcadában fehér ruhában jártak, és azt csak ~ tették le. * 1.                                                                     BL

 Fekete vasárnap (lat. a lit. ref. elõtt: Dominica de passione = ‘a szenvedés vasárnapja’)•»Nagyböjt

 felajánlás (az adományok elõkészítése)•Az »õsegyház liturgiájában (a zsidó kenyértörés mintájára) a résztvevõk már megérkezésükkor közös asztalra helyezhették a magukkal hozott kenyeret és bort. A késõbbi keleti templomokban egy külön helyiség, az ún. »„diakonikon” volt fönntartva erre a célra. Miután itt megvizsgálták a „fölajánlott adományokat”, a diakónusok külön szertartással hozták ezeket a püspökhöz az oltárra.

Keleten a ~ elõtti körmenet különösen ünnepélyessé vált a 6. sz.-tól. Mivel akkor a Hagia So-
phia székesegyház papságának száma a diakónusokkal együtt száz személynél is több lehetett,
az ünnepélyes körmenet valóban azt a benyomást kelthette a résztvevõkben, hogy itt: „A királyok Királya és az uralkodók Uralkodója jön, hogy magát feláldozza”. A gyertyát vivõ alszerpap után a diakónusok vonultak fejükön a kenyeret tartalmazó
»paténával (diszkosz), majd pedig a papság vonult be a bort tartalmazó kelyhekkel. »Szent Liturgia, »mise felépítése. Nyugaton »adományok elõkészítése.               OL–VI

 felajánlási asztalka•„Kívánatos, hogy a hívek, részvételük kifejezésére, maguk ajánlják fel
a mise bemutatásához a kenyeret és bort, vagy más adományokat is adjanak át, amelyeket az Egyház szükségleteire és a szegényeknek szántak. A hívek adományait átveheti a pap a segédkezõk (vagy a hívek) közremûködésével. Az adományokat erre alkalmas helyre teszik, a kenyeret s a bort pedig az oltárra helyezik” (RMÑR 10). A ~ a hajóban álló asztal, ahová egy egyszerûbb (fa, kerámia stb.) tálra teszik a kenyeret (ostyákat) és az áldozni kívánó hívek kanálka vagy csipesz segítségével a mellette álló áldoztató tálba (
»paténa) tesznek egy-egy ostyát. Ide készíthetõ ki a bor és a víz is. * 5.    AM

    feloldozás »bûnbocsánat szentsége

 felolvasó »lektor

 felszólítás (lat. monitio, ‘intés’)•Liturgikus cselekményekben a szertartás vezetõje (pap vagy diakónus) felszólítja a résztvevõket bizonyos feladat végzésére. Pl. a misében felajánláskor: „Imádkozzatok testvéreim, hogy áldozatunk kedves legyen a mindenható Atyaisten elõtt!” Vagy a prefációban: „Emeljük föl szívünket!” Ha segédlettel van a mise, áldozás elõtt a diakónus így szól: „Köszöntsétek egymást a béke jelével!” Ùs a mise végén: „A szentmise véget ért, menjetek békével!” * 3, 5.      BL

 feltámadás•A legõsibb örömhír: a kenethozó asszonyok „a hét elsõ napján” reggel üresen ta-
lálták Jézus sírját (Mk 16,1–8; Mt 28,1–6). Az asszonyok,
„félelmükben senkinek sem szóltak a dologról”, míg Jézus ismételten meg nem jelent tanítványainak és „mintegy ötszáz testvérnek” (Mk 16,9–14; 1Kor 15,3). Krisztus ~a az üdvtörténet legnagyobb eseménye. ~ának a kereszt is jelképe lett, amely Szt. Pál teológiájának értelmében „Isten ereje” (1Kor 1,18) és a diadal jele (Kol 2,15). Az ókeresztény teológiában Nagypénteket a kereszt kapcsolja egybe Húsvéttal. A kereszt ezért a Keresztrefeszített gyõzelmének jele, a crux gemmata, a diadalmas kereszt, dicsfénnyel övezve. Magát a ~ eseményét nem szívesen ábrázolták, hanem ehelyett a kenethozó asszonyok történetét festették meg (ennek legõsibb ábrázolása 250 elõtt Dura-
Europoszban).
A késõbbi »ikonográfia elõírásai szerint a ~ ikonján Krisztus alvilágba való leszállását ábrázolják a keletiek, ahol õ végleg megsemmisíti a sátán hatalmát, és kezét nyújtja az õsszülõknek, Ñdámnak és Ùvának. Az ikonográfia így egészíti ki a liturgiát, amely vasárnapról vasárnapra Krisztusnak a halál fölött aratott gyõzelmét ünnepli meg.

Az Egyház liturgiájának központjában áll szüntelenül a »húsvéti misztérium: Krisztus halálára és feltámadására való emlékezés, sõt a misztérium jelenvalóvá lesz minden »szentségben, legfõképpen az »Eukarisztiában. A ~ reményével imádkozik az Egyház elhunyt testvéreinkért és az ösz-
szes megholtakért az
»eukarisztikus imákban és
a
»temetés szertartásában, különösen pedig a »gyászmisében.            OL–AM

 Feltámadásútja•A »keresztúti ájtatosság mintájára készült a feltámadt Krisztus útja és találkozásai a mennybemeneteléig. Az utolsó két állomás a Szentlélek várása és eljövetele. A 14 állomás témái adottak, kialakulása még a késõbbiek feladata.      VI

 feltételes kiszolgáltatás•Ha a »keresztség,
a
»bérmálás és az »egyházi rend szentségének esetében gondos vizsgálat után indokolt kétség marad fenn, hogy csakugyan kiszolgáltatták-e vagy érvényesen szolgáltatták-e ki, az illetõ szentséget feltételesen ki kell szolgáltatni (vö. ET 845 kán.).  VI

 felvétel•1. ~ a katekumenek közé (»katekumenátus) történõ ~ liturgikus keretben történik (ritus ad catechumenos faciendos). A jelölteket az ajánlók és a hívek között a templomon kívüli al-
kalmas helyen fogadja a lelkipásztor liturgikus ruhában. Az üdvözlés után a jelölt személyére és szándékára vonatkozó kérdések hangzanak el a pap belátása szerint. A jelenlévõket arra kéri, hogy legyenek a jelölt segítségére Krisztus megismerésében és követésében. A homlok és az érzékszervek kereszttel való megjelölése és a névadás után bevezetik a templomba a katekumenek helyére.
* 20

2. A »diakónus- és a papjelöltek közé történõ ~ (admissio) csak az »akolítus-avatás után egy bizonyos idõ elteltével következik. A ~t a jelöltnek saját kézírásával és aláírásával írt kérelemben szabad akarattal kell kérnie, amire az illetékes egyházi elöljáró írásban adott válasza fejezi ki, hogy az Egyház elfogadja a szent rendekre való kiválasztottságát. A ~ a mise evangéliuma után követ-
kezik, amikor a püspök intelmei után a jelöltek a hívek közössége elõtt nyilatkoznak szándékuk tisztaságáról, és ígéretet tesznek a hûséges szolgálatra. A püspök befejezõ könyörgése után folytatódik a mise. A püspöknek tett ígéretre nincsenek kötelezve az örök fogadalmat tett papi szerzetesrend tagjai. (Ad pascendum I. a. 1972.) * 6.                                     
VI

 ferula (lat. ‘vesszõ’, ‘bot’)•A pápai pásztorbot, amely abban különbözik a püspökbottól, hogy behajtott vége helyett feszülettel van ellátva. A középkori ~t akkor újította fel VI. Pál pápa, amikor letett a »tiaráról. Azóta utódai is ~t használnak.
(11. ábra : Fõpapi jelvények és ruhák, F)             
AM

 feszület•Olyan kereszt, amelyen a megfeszített Jézus Krisztust ábrázolják a szobrászat eszközeivel. »kereszt, »Corpus.         AM

filia (leányegyház)•Kisebb falvak és községek krisztushívõinek közössége, amely lelkipásztori szempontból valamelyik szomszédos plébániához tartozik. Nincs önálló anyakönyvezése, de rendszerint templomuk, kápolnájuk vagy misézõhelyük van, ahol a liturgikus cselekményeket végzik. Meg kell különböztetni a társplébániától, amikor egy jogilag megalapított plébániát ideiglenes jelleggel (paphiányra való tekintettel) a szomszéd plébánosra bíznak.                                                                                 VI

 Flectamus genua » ‘Boruljunk térdre!’

 fogadalom•A ~ az Istennek megfontoltan és szabadon valamely lehetséges és nagyobb jóra tett ígéret, melyet a vallásosság erénye alapján teljesíteni kell. A ~ nyilvános, ha az Egyház nevében a törvényes elöljáró fogadja el; egyébként magán~. Ez utóbbinál tanácsos elõtte komoly lelkiatya tanácsát kikérni, és lehetõleg ne legyen egész életre szóló. A liturgia szempontjából elsõsorban a szerzetesi egyszerû (ideiglenes) és ünnepélyes (örök) ~ jön számításba. Az Istentiszteleti Kongregáció 1970. febr. 2-án tette közzé „A szerzetesfogadalom szertartásá”-t. Ez a következõ részeket tartalmazza:

1.Felvétel a noviciátusba, amely misén kívül történik. Igeliturgia, a jelölt szándékának kinyilvánítása és az elöljáró könyörgése a felvétel kerete.

2.Az elsõ (ideiglenes) fogadalom a noviciátus után mise keretében történik, és az evangélium után kerül rá sor. Vehetõ „az ideiglenes fogadalom” »votívmiséje. Szertartása: a jelölt kéri a felvételt, ezt követik az elöljáró szavai és kérdései, könyörgõ imák, a ~ letétele, egyetemes könyörgések.

3.Az ünnepélyes (örök) fogadalom letétele lehetõleg vasárnap, az êr valamelyik ünnepén, Mária-ünnepen, rendi szentnek ünnepén – hacsak lehet –, a nép nyilvánossága elõtt történjék, mert
az életre szóló elkötelezettségnek hitvallásjellege van. Az evangélium után szólítják a jelöltet, aki kéri a rendhez való tartozását, majd homília, kérdés és készségnyilvánítás,
»Mindenszentek litániája, az örök ~ letétele, áldó ima, az »eukarisztikus imában megemlékezés és ünnepélyes befejezõ áldás van (esetleg az „örök fogadalom” votívmiséje keretében). Valamely törvényes egyházi közösséghez való tartozást a ~hoz hasonlóan az ígéret is kifejezheti, amely hasonlít az ideiglenes ~hoz, néhány évre szól, és ismételten megújítható. Liturgikus kerete az igeliturgia vagy a zsolozsma valamelyik imaórája (vö. ET 654–658; 1191–1198).
* 16, 23.                                                                
AM

fogadás (püspöké)•A »püspököt ünnepi alkalommal saját »székesegyházának kapujában a káptalan feje, vagy annak hiányában a székesegyház plébánosa fogadja. A püspök megcsókolja a neki nyújtott »pacifikálét, utána szenteltvízzel elõször magát, majd a jelenlévõket hinti meg. »Korális ruhában vonul be a székesegyházba ünnepi ének közben, majd röviden imádkozik az Oltáriszentség elõtt. Ezután, a liturgikus ruhát magára öltve, kezdi a misét. A koncelebráló papság már liturgikus ruhába öltözve fogadja az érkezõ püspököt a székesegyház kapujában.

Egyházmegyéje területén hivatalos fõpásztori látogatás (bérmálás) alkalmával a templom plébánosa és a környék papsága fogadja a püspököt hasonlóképpen a templomkapuban. Ilyenkor a mise kezdete elõtt a plébános és a hívek könyörgést mondhatnak a fõpásztorért. * 2.              VI

 fõcelebráns »celebráns

 fõpapi jelvények (lat. insignia, signum, ‘jel’ vagy pontificalia, lat. pontifex, ‘fõpap’)•A püspökök számára fenntartott hivatali jelvények. A legrégibb püspöki privilégium a »katedra, a megyéspüspök szilárd ülõhelye a templomban; a nem helyi püspöké a »faldisztórium. Liturgikus jele a »püspöksüveg és a »pásztorbot; a »gyûrût, »mell-
keresztet és a
»pileolust állandóan viselhetik.
A
»metropolita jele a »pallium. A püspök »korális ruházata a lila »reverenda, »mocétum és »birétum. Csak saját egyházmegyéjében, különösen ünnepélyes alkalmakkor használhatja a hermelin nélküli cappa magná-t (CE 56–64). 1968. szept. 8-tól az Egyház ~et csak a püspököknek és valóságos joghatósággal rendelkezõ »prelátusoknak tartja fenn, elvetve az eddigi jogszokásokat, melyek alapján címzetes prelátusok is viselhették a püspöksüveget, gyûrût, lila mocétumot stb. * 2.                            AM

fõünnep (lat. sollemnitas)•A ~ek a legjelesebb rangú liturgikus napok. A »zsolozsmában ünneplésük már az elõzõ napon az elsõ »Vecsernyével kezdõdik, melynek saját szövege van. Több ~ elõesti miseszöveggel is rendelkezik: Karácsony, Húsvét és Pünkösd mellett jún. 24.: Keresztelõ Szt. János születése, jún. 29.: Szt. Péter és Pál apostol és aug. 15.: Nagyboldogasszony. A ~ miséjében három olvasmány található, és »Gloriát, valamint »hitvallást imádkozunk. Két ~nek, Karácsonynak és Húsvétnak »nyolcada is van. ~en, ha temetés miatt szükséges, csak »temetési mise mondható, más gyász-, alkalmi vagy votívmise nem. De még temetési mise sem végezhetõ »kötelezõ ünnepen, valamint ádvent, nagyböjt és Húsvét vasárnapjain. Ha a ~ kötelezõ ünneppel, ádventi, nagyböjti vagy húsvéti vasárnappal ütközik, akkor a ~et elõzõ napon vagy késõbb kell megtartani. * 1.              VI

 Fülöp Szt. »apostolok ünnepei

 füstölõ (gör. thuribulum; lat. thus, ‘tömjén’)•Három láncon függõ edényke, amelyben a »tömjénezéshez szükséges parazsat tartják. Egy negyedik lánc segítségével az edényke fedelét fel lehet húzni, s így a parázsra a tömjént rászórni.
A ~höz tartozik a
navikula (lat. navicula = kis hajó) talpas, hajócskára emlékeztetõ edény, melyben a tömjént tartják. Fedelének fele kinyitható, s a benne lévõ kanálkával teszi a celebráns a tömjént a ~be. Azt a szolgálattevõt, aki a ~t viszi, turifer-
nek
nevezik. ä megy a bevonulás élén a füstölgõ thuribulummal, ha tömjézenés is lesz (vö. RMÑR 82). * 5.    AM