Jakab, Szt. apostol »apostolok ünnepei

 

János, Szt. apostol »apostolok ünnepei

 

jegyesoktatás•A ~ban a lelkipásztorok vagy alkalmas világiak (ET 112) idézzék emlékezetbe a keresztény házasságról szóló tanítás alapelveit. Szóljon az oktatás a családra vonatkozó tanításról, a házasság szentségérõl, a házasságkötés szertartásának imádságairól és olvasmányairól, hogy
a jegyesek mindebben tudatosan és gyümölcsözõen vehessenek részt. (HSz. 5.) Városokban több plébánia szervezésében közös jegyeskurzust szerveznek.

Ha a jegyesek gyermek- vagy ifjúkorukban nem vettek részt hitoktatásban, vagy nem részesültek a kereszténységbe »beavató szentségekben, akkor ezt pótolni kell. Ha az idõ rövidsége miatt nem valósítható meg, akkor vegyesvallás ill. valláskülönbség akadálya alóli felmentéssel kössenek házasságot, majd ezek pótlására mielõbb kerüljön sor. * 15, 20. AM–VI

 

jel (lat. signum, ‘jel’, ‘lenyomat’, ‘nyom’)•A ~ valamilyen látható, természetes vagy megegyezés szerinti valóság, amely egy másik látható vagy
láthatatlan valóságra mutat. Ęgy lesz a ~ közve-
títõ eszköz az érzékelhetõ és az érzék feletti világ között.

A liturgia látható ~eket használ a láthatatlan Isten misztériumai jelzésére, amelyeket vagy maga az êr, vagy az Egyház választott ki. Ezek a ~ek a résztvevõk hitét növelik, szívüket Istenhez irányítják, hogy kegyelmét gazdagabban kapják. Isten tevékenységének hatékony ~ei a »szentségek, és bizonyos mértékben a »szentelmények is. Az ember ugyancsak ~ekkel, szavaival, énekeivel és gesztusaival ad választ erre az isteni tevékenységre, melyek lehetõvé teszik, hogy a közösség tagjai közösen is kifejezzék együttmûködésüket az isteni kegyelemmel.

A liturgia megújításában úgy kell a szertartásokat kialakítani, hogy azok a ~ek, amelyek a liturgia szent valóságára utalnak, az eddiginél világosabban táruljanak fel, és a keresztény nép azokat könnyen megértve, általuk teljesen, tudatosan és tevékenyen ünnepelhessen (vö. LK 21).               VI

 

Jézus-ima•A keleti kereszténység õsi fohászimája, amely különféle formákban Jézus segítségül hívását tartalmazza. Lényege Jézus nevének gyakori említése, amely elvezet a szüntelen imádság gyakorlatához. Egyik leggyakoribb formája: „Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bûnösön.” (vö. Lk 18,38) A kopt rítusban sok más formájú fohász is kialakult.

Hasonlóképpen ismétlõdõ fohász a keleti liturgia könyörgései után: Uram, irgalmazz! »Kyrie.     OL

 

Jézus neve litánia »litánia

 

Jézus Szíve (és ünnepe)•Az ember testi-lelki személyi mivoltának mélységét a Szentírás gyakran fejezi ki a „szív” szóval. Különösen Jn 19,33– 34 irányítja a figyelmet Krisztusnak a kereszten lándzsával átszúrt oldalára, mely egyben tanúsítja halálának és feltámadásának bizonyosságát (Jn 20,27).

~ már a 12-13. sz.-i misztikusok számára Jézus istenemberi szeretetének szimbólumává vált. Az oldalából kifolyt vért és vizet pedig az »Eukarisztia és a »keresztség jelképének tekintették. Az újkori ~ tisztelet elindítója Alacoque Szt. Margit Mária vizitációs apáca magánkinyilatkoztatása volt (1673–1675 közt a Paray le Monial-i zár-
dában). A ~ tisztelet terjesztõi Colombiére Szt. Kolos, Eudes Szt. János és P. Berulle voltak a 17. sz.-ban.

XIII. Kelemen pápa 1765-ben a lengyel egyház és egy római testvérület kérésére engedélyezte ~ ünnepét az »êrnap nyolcada utáni pénteken, IX. Pius pedig 1856-ban az egyetemes egyházba is bevezette azt. XIII. Leó 1899-ben, a századfordulón, a világot felajánlotta ~nek. XI. és XII. Pius is emelte az ünnep rangját. Jelenleg a »húsvéti idõ utáni harmadik pénteken van Jézus Szentséges Szívének fõünnepe, a lit. ref. során új saját miseszövegekkel. A ~ tisztelet további módja az elsõpénteki (gyónás és) áldozás, az elsõpéntek elõtti csütörtökön »szentségimádási óra, melynek jellege az engesztelés.

Az újkori ~ tisztelet áttörte a felvilágosodás és
a liberalizmus közömbösségét, és általánossá tette
a rendszeres és gyakori szentáldozást.                 
AM

 

Jézus Szíve litánia »litánia

 

joghatóság•Bizonyos liturgikus tevékenység végzéséhez az ET megszabja azokat a felszentelt vagy világi személyeket, akik azokat végezhetik (esetleg meghatározott plébánia vagy egyházmegye területén). Ez a ~ a megszabott keretek között átruházható.            AM

 

jubileumi év »szentév

jubilus (vulgáris latin, jelentése: szavakba nem foglalt ének)•A mise »Alleluja tételében az Alleluja szó utolsó szótagjának ünnepélyes dallama. A ~ nem ăSZ-i, hanem európai eredetû, a munkát segítõ, jelzést adó, örömet, bánatot vagy bámulatot kifejezõ, jelentés nélküli kiáltásokból („ju”) származik. Szt. Ńgoston írásaiban sokat foglalkozik ezzel a szavakba nem foglalt énekkel, amely a lélek legmélyebb érzelmeit fejezi ki (l. pl. a 32. és 99. zsoltárhoz írt kommentárjait), az õ nyomán a középkorban a ~ a misztika fontos ki-
fejezésévé válik, a Szentháromság szemlélésébõl fakadó mély és bensõséges örömöt jelenti.

~hoz hasonló „szavakba nem foglalt ének”-kel találkozunk sok Kyrie eleison-ban is, ahol a két „e” hangzó összevonása (elisio) fölött találunk bõ melizmájú dallamot (»neumák).                             BP

 

Julián-naptár »naptár