Helymutató
ALEXANDRIA
(El Iszkandarija). – Hatalmas kikötºváros a Nílus torkolatánál
(Egyiptom). Nagy Sándor alapította Kr. e. 332-ben. A görög
szellemi élet és a keresztény hittudomány centruma
(alexandriai iskola). Antióchia mellett a keleti, az alexandriai típusú,
pl. kopt liturgia legjelentºsebb központja volt.
ANTIãCHIA
(Antakya, Törökország). – Kr. e. 300 körül alapított jelentºs kereskedº város.
Neves kultúrcentrum (antióchiai iskola, pl. Khrüszosztomosz Aranyszájú Szt.
János, Szt. Ephrem). A keleti liturgia kialakulásában jelentºs szerepet játszott
(antióchiai típus, pl. örmény liturgia).
AUGSBURG
– Római alapítású bajor püspöki székhely.
BENEVENTO
– Római alapítású dél-itáliai város.
BETLEHEM
– Jeruzsálemtºl délre 9 km-re fekszik „Dávid városa”, ahol Jézus Krisztus
megszületett.
BEURON
– A 11. sz.-ból való kolostort a szekularizáció után 1862-ben a bencések
kapták meg, akik sajátos stílusú mûvészeti iskolát honosítottak meg
benne.
BIZÑNC
(Büzantion, Konstantinápoly, ma Istanbul, Törökország). – ãkori város, melyet
Nagy Konstantin Kr. u. 330-ban a római birodalom új fºvárosává tett meg. Kiemelkedº
szerepe van az egyetemes és a keleti egyház életében. Liturgiájára hatással
voltak a nagy liturgikus centrumok.
DURA-EUROPOS
(Szíria). – Az ásatások 250 elºttrºl származó keresztény gyülekezeti házat
tártak fel, benne a legjelentºsebb a keresztelº medence és néhány épen maradt
freskó.
EDESSZA
(Urfa, Törökország). – A 2. sz. végétºl az arám (szír) keresztény irodalom
és egyházi élet virágzó központja volt.
EFEZUS
(Törökország). – Az ókori kis-ázsiai Ñzia tartomány fºvárosa, amely az ºsegyház
életében fontos szerepet játszott.
FINALPIA
(Savona, Olaszország). – Bencés apátság a Ligur tenger partvidékén.
FIRENZE
(Toscana, Olaszország). – äsi múltú város, érseki székhely, az 1439. évi uniós
zsinat színhelye.
GOA
(India). – Város India nyugati partvidékén, az újkor elsº missziós állomása
Dél-Ñzsiában (1530).
HILDESHEIM
(Niedersachsen, Németo.). – 815-tºl püspöki székhely Hannover közelében.
JERUZSÑLEM
(Izrael). – Jézus Krisztus életének és az ºsegyház legfºbb eseményeinek színhelye.
A különbözº liturgikus ünnepléseket azokon a helyeken végezték, ahol azok
történtek.
KHALKEDON
(Kalcedon, Kadiköy, Törökország). – Város Kis-Ñzsiában Konstantinápollyal
szemben, ahol 451-ben egyetemes zsinatot tartottak.
KLOSTERNEUBURG
(Ausztria). – äsrégi ágostonrendi prépostság Bécs mellett. Az osztrák
lit. mozg. központja ma is.
LAODIKEA
(Laodicea, Törökország). – Frígiai város, Szt. Pál tanítványa, Epafrász alapította
a keresztény közösséget.
LISSZABON
(Lisboa, Portugália). – A 4. sz.-tól püspöki székhely, 1394-tºl érsekség,
1716-tól patriarchátus.
LæWEN
(Belgium). – Katolikus egyetemérºl nevezetes ºsi város.
MAREDSOUS
(Belgium). – Bencés apátság, a lit. mozg. egyik központja.
MARIA LAACH
(Koblenz közelében, Németo.). – Bencés apátság, a lit. mozg. egyik központja.
MECHELN
(Belgium). – Régi belga fºváros, a ~i érsekség a belga egyház központja.
MONT
BLANDIN
(Belgium). – Bencés kolostora volt.
MONZA
(Lombardia, Olaszország). – Longobárd emlékeket ºrzº város Milánó közelében.
MìNSTERSCHWARZACH
(Unterfranken, Németo.). – Bencés apátság.
NIKAIA
(Nicea, Isnik, Törökország). – Kis-ázsiai város, két egyetemes zsinat színhelye
(325, 787).
PANNONHALMA
– Géza fejedelem által alapított bencés monostor (996), neve Szt. Márton-hegy
a 19. sz.-ig.
PARAY
LE MONIAL (Franciaország). – Az 1644-ben alapított vizitációs zárda
a Jézus Szíve tisztelet legfºbb zarándokhelye.
RãMA
(Olaszország). – A Katolikus Egyház központja, a pápa székhelye (Vatikán). Szt.
Péter és Szt. Pál vértanúságának helye.
ST.
GALLEN (Svájc). – Szt. Gallus ír remete cellája fölé 720-ban neves
bencés monostort építettek. A 17–18. sz.-ban átépített monostor 1804-ben a
szekularizáció áldozata lett.
SOLESMES
(Franciaország). – Bencés apátság, a gregorián ének felújításának tudományos
központja.
UNGVÁR
(Uzsgorod, Szovjetunió). A munkácsi görög katolikus püspökség
székhelye.
VERONA
(Olaszo.). – Ùszakolasz püspöki székhely.
VELENCE
(Venezia, Olaszország). A lagúnákra épült város 1451-tºl pátriarchai székhely.
ZIRC
– ciszterci monostorát III. Béla alapította 1182-ben a Bakonyban.