Névmutató

A Névmutatóban szerepel a Liturgikus Lexikonban található minden személy neve. A „Magyar naptárral bõvített általános római naptár” szócikkbõl csak a magyar naptárban szereplõ szenteket vettük fel a Névmutatóba.

 

ABAELARD (Petrus Abelardus) (1079–1142), filozófus, hittudós.

ADALBERT (Adalbertus) Szt. (†997), püspök, vértanœ, a magyarok térítõje, az esztergomi fõegyházmegye védõszentje. ì. ápr. 23.

ÁDÁM, Szent Viktori (Adamus de s. Victore) (1110–1192). A párizsi Szt. Viktor ágostonrendi kolostor kanonokja, teológus, költõ.

AETHERIA (Eucheria, Egeria) galliai apátnõ, aki 393–394-ben a Szentföldre zarándokolt. êti beszámolójában részletesen leírja a nagyheti és hœsvéti szertartásokat.

ÁGOSTON (Aurelius Augustinus) Szt. (354–430), hippói püspök, a keresztény ókor legkiemelkedõbb bölcselõje és hittudósa, a négy nyugati egyházatya egyike. ì. aug. 28.

ALKUIN (Flaccus Alcuinus) (735–804) angol származásœ bencés apát. Nagy Károly környezetében a missziók szervezõje, az egyházi kultœra, liturgia és egyházzene teoretikusa.

AMBRUS (Ambrosius) Szt. (339–397), Milánó püspöke, a négy nyugati egyházatya egyike, Szt. Ágoston megtérítõje. A római kánon leg-
régibb nyomát a „Szentségekrõl” (IV. f.) c. mûvében találjuk. ì. dec. 7.

ANATOLIOSZ, konstantinápolyi pátriárka (449–
458). Számosan azonos személynek tartják ~ himnuszköltõvel.

ANDRÁS, Krétai Szt. ~ (660 körül–740). Jeruzsálemi szerzetes, majd Kréta érseke lett, jeles szónok és egyházi költõ.

ANERIO, Felice (1560–1614) a S. Maria Maggiore énekese, majd 1594-tõl a pápai kórus komponistája, »Palestrina utóda.

ANTAL (Antonius), Páduai Szt. (1195–1231). Ferences hitszónok, egyháztanító, a legnépszerûbb szentek egyike. ì. jœn. 13.

ANTăNIOSZ, (Remete Szt. Antal) (251–356).
A keresztény ókor remetéje, akihez számosan csatlakoztak. Életmódjuk a szerzetesi életforma kezdete.

ARTNER Edgár dr. (1895–1972). A Hittudományi Akadémián az ókeresztény egyház- és dogmatörténet professzora volt.

AURELIANUS pogány római császár (270–275).

BACH, Johann Sebastian (1685–1750) az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb egyénisége, számos egyházzenei mû komponistája.

BALÁZS (Blasius) Szt. (†316 körül), a kis-ázsiai Szebaszté püspöke, vértanœ. ì. febr. 3.

BÁRDOS Lajos (1899–1986) zeneszerzõ, karnagy, az OMCET világi társelnöke.

BASZILEIOSZ (Nagy Szt. Vazul) (330–379).
A kappadókiai Caesarea metropolitája. Litur-
giája és szerzetesi regulája ma is érvényben van a keleti egyházban. ì. jan. 2.

BEAUDUIN, Lambert (1873–1960) belga bencés, a liturgikus mozgalom kiemelkedõ egyénisége.

BEDA Venerabilis (672–735) bencés szerzetes, történetíró, himnuszköltõ.

BEETHOVEN, Ludwig van (1770–1827) zeneszerzõ, a bécsi klasszikusok legjelesebb képviselõje. Számos egyházzenei alkotása van.

BENEDEK (Benedictus) Szt. ~ apát, (480–547) a nyugati szerzetesség atyja, különösen a zsolozsma kialakítására volt nagy hatással. Európa védõszentje. ì. jœl. 11. és márc. 21.

~ XIII. ~ pápa (1724–1730). A domonkos rendbõl való pápa restauráltatta a Lateráni bazilikát.

~ XIV. ~ pápa (1740–1758). Kiváló egyházjogász, számos liturgikus rendeletet bocsátott ki.

BERNÁT (Bernardus) Szt. ~ apát, (1090–1153). Ciszterci szerzetes, a szerzetesi élet megœjítója, egyháztanító. ì. egyetemes egyházban aug. 20án, Magyarországon aug. 19.

BĘRă Lucián (1898–1990) bencés szerzetes, a liturgikus mozgalom tevékeny apostola, a Kühár-Radó: Liturgikus lexikon, 1933. kiadója.

BOGISICH Mihály (1839–1909) címzetes püspök, zenetörténeti író, az Országos Magyar Cecília Egyesület alapítója (1897).

BONIFÁC (Bonifatius) IV. Szt. ~ pápa (608– 615). Phokasz császár neki adományozta a római pogány Pantheont, melyet Mária és az összes vértanœk tiszteletére felszentelt. Ide hozatta a vértanœk ereklyéit.

~ VIII. ~ pápa (1294–1303). ä vezette be a római jubileumi vagy szentévet (1300).

CALLIXTUS, I. Szt. ~ pápa (217–222), a róla elnevezett katakomba felügyelõje volt, mielõtt pápává választották. ì. okt. 14.

~ III. ~ pápa (1455–1458). Kapisztrán Szt. Jánost küldte Magyarországra, akinek segítségével született meg a nándorfehérvári gyõzelem.

CASEL, Odo (1886–1948). A Maria Laachi bencés apátság szerzetese, a liturgia misztérium-
teológiájának kidolgozója.

CIRILL, Szt. (827–869) testvérével, Szt. METăDDAL (815–885) együtt a szlávok apostola, Európa védõszentjei. ì. febr. 14.

CYPRIANUS, Szt. (†258). Karthágó vértanœ püspöke, Szt. Ágostonig a latin teológia legnagyobb tekintélye. ì. szept. 16.

DAMASUS, Szt. ~ pápa (366-384) Szt. Jeromost bízta meg a Szentírás latin fordításával. Összeíratta és felirattal látta el a vértanœsírokat. ì. dec. 11.

DEMÉNY Dezsõ (1871–1937) pap, egyházkarnagy, zeneszerzõ. A Szt. István-bazilika karnagya, az OMCE elnöke volt.

DEMETER, (Demetriosz) Szt. ~ (†304 körül). Szaloniki környékén tisztelt vértanœ. ì. okt. 8. és 26.

DOBSZAY László (1935–) zenetörténész, egye-
temi tanár, a Schola Hungarica egyik vezetõje, MET elnöke.

DUNSTABLE, John (1380?–1453). Brit zeneszerzõ.

ELäD István dr. (1912–) piarista, dogmatikus.

EPHRÉM (Szt. Efrém) (†373) diakónus, a szír egyház legnagyobb írója és költõje. ì. jœn. 18.

ERASMUS (Rotterdami ~ ) (1465–1536), humanista, 1516-ban õ tette elõször közzé az êSZ görög nyomtatott szövegét. Ez a fordítás lett alapja elsõsorban a protestáns népnyelvû bibliakiadásoknak, szinte napjainkig (textus receprus = elfogadott szöveg).

ERZSÉBET, Árpád-házi Szt. ~ (1207–1231), Lajos »artburgi õrgróf felesége, az önfeláldozó szeretet példaképe. ì. az egyetemes egyházban nov. 17., Magyarországon nov. 19.

EUSZÉBIOSZ, Caesareai (†339) püspök, egyháztörténeti író.

FARKASFALVY Dénes dr. (1936–) dallasi (USA) ciszterci apát, zsoltár- és himnuszfordító, Szentírás-kommentátor.

FERENC, (Franciscus) Assisi Szt. ~ (1182–1226) rendalapító, az evangéliumi szegénység és alázatosság példaképe. ì. okt. 4.

GERGELY (Gregorius), I. Nagy Szt. ~ pápa (590 –604). A liturgia és az egyházi ének rendezõje. A négy nyugati egyházatya egyike. ì. szept. 3.

~ III. ~ pápa (731–741), a képrombolást elítélte.

~ IX. ~ pápa (1127–1241). II. Frigyes császárral és II. Endre magyar királlyal tárgyalt kereszteshadjáratról.

~ XIII. ~ pápa (1572–1585). Kötelezõvé tette a róla elnevezett Gergely-naptárt.

GERGELY Ferenc (1914–1998) orgonamûvész, organológus, több orgona tervezõje.

GERTRUD, Nagy Szt. ~ (1216–1302) misztikus szerzetesnõ, a Jézus Szíve tisztelet egyik elsõ elindítója. ì. nov. 16.

GÉZA (970–997) az utolsó Árpád-házi fejedelem. Megkezdte és elõkészítette fia államalapító és egyházszervezõ tevékenységét.

GRÉGORIOSZ Nazianzénosz (Nazianzi Szt. Gergely) (330–390), püspök, egyháztanító, a „teológus”. ì. jan. 2.

GUERANGER, Prosper (1805–1875). A franciaországi Solesmes felœjítója, majd bencés apátja. A liturgikus megœjulás buzgó apostola volt.

GUIDă, Arezzói ~ (†1050). Az arezzói székesegyházi iskolában tanított. Nevéhez fûzõdik a hangjegyírás reformja, a szolmizáció és a hallásképzés œj módszere. „Micrologus” címen zenei tankönyvet írt.

HALAMKA (Hantó) Gyula dr. (1898–1942) piarista, a rend római fõiskolájának tanára, liturgikus könyvek fordítója.

HARMAT Artœr (1885–1962) zeneszerzõ, a Szt. István-bazilika karnagya, egyházzenész.

HEDVIG, Szt. (Jadviga) (1373–1399). Nagy Lajos király leánya, lengyel királynõ, Jagelló litván fejedelem felesége. Jelentõs szerepe volt a litvánok megtérésében. ì. jœl. 18.

HELÉNA (Szt. Ilona) (250?–330?) császárnõ, Nagy Konstantin édesanyja. Nevéhez fûzõdik a Szt. Kereszt megtalálása. ì. aug. 18.

HÉRAKLEIOSZ (Heraclius) bizánci császár (610–641), aki 630 körül visszaszerezte a perzsáktól a Szt. Kereszt ereklyéjét.

HIPPOLìTOSZ (Szt. Ipoly) (†235) vértanœ. Számos írása közül liturgikus szempontból „Az apostoli hagyomány” c. mûve jelentõs, mely 215-ben készült. Ebben leírja a római egyház liturgikus gyakorlatát (püspök-, pap- és diakónusszentelés, katekumenátus intézménye, keresztség, bérmálás rendje stb.). ì. aug. 13.

HORVÁTH Konstantin dr. (1896–1970) ciszterci, fõiskolai tanár, zsoltárfordító.

HRABANUS Maurus (780?–850), bencés szer-
zetes, mainzi érsek. Tudós, egyházjogász, liturgikus.

IGNATIOSZ (Antiochiai Szt. Ignác) (†110 körül). Antiochia püspöke, Traianus császár idejében megbilincselve vitték Rórnába, ahol vér-
tanœ lett. êtközben írta hét híres levelét az egyházaknak. ì. okt. 17.

INCE (Innocentius) B. XI. ~ pápa (1676–1689). Sokat fáradozott Magyarország török uralom alóli felszabadításáért és a rendezett egyházi életért. ì. aug. 11.

IRENEUS (Eirénaiosz), Szt. ~ (130?–202?) Lyon püspöke. A római egyház elsõbbségét vallotta a többi egyházakkal szemben. ì. jœn. 28.

ISTVÁN, Szt. ~ király (1000–1038), Magyar-
ország államalapító és egyházszervezõ királya. ì. aug. 20.

JACOPONE DA TODI (1228?–1306) olasz költõ, ferences szerzetes.

JÁNOS (Johannes) Aranyszájœ Szt. ~ »Khrüszosztomosz

~ Damaszkuszi Szt. ~ (†753) az egyházatyák teológiai belátásait egységes szempontok szerint rendszerezte. ì. dec. 4.

~ Eudes Szt. ~ (1601–1680) a Jézusról és Máriáról nevezett papi társulat alapítója, Jézus és Mária Szíve tiszteletét terjesztette. ì. aug. 19.

~ Keresztelõ Szt. ~. Születésének ü. jœn. 24., vértanœságáé aug. 29.

~ Nepomuki Szt. ~ (1350?–1393). Cseh pap, akit IV. Vencel király agyonkínoztatott és a Moldvába dobatott. ì. máj. 16.

_ XV. ~ pápa (985–996). ä rendelte el az elsõ szentté avatást.

~ XXIII. B. ~ pápa (1958–1963). Összehívta a II. Vat.-ot.

JÁNOS PÁL, I. pápa (1978).

JÁNOS PÁL, II. ~ pápa (1978–)

JEROMOS (Hieronymus) Szt. ~ (345–420), pap,
a nyugati négy egyházatya egyike. A Szentírás latin fordítását készítette el (Vulgáta). ì. szept. 30.

JOLÁN (Jolánta) B. ~ (1239–1295) szerzetesnõ, IV. Béla király leánya. ì. jœn. 15.

JOSQUIN DE PRES (1450?–1521) komponista, karnagy, kortásai a „zene fejedelmének” nevezték.

JăZSEF, Himnuszköltõ Szt. ~ (816?–886). Szerzetes, pap; éveket töltött rabságban. A gör. liturgia használja himnuszait. ì. ápr. 3.

~ Tomasi (Giuseppe) Szt. ~ (1649–1713) bíboros. Több liturgikus kódex felfedezõje (pl. Sacramentarium Gelasianum) és kiadója. ì. jan. 1.

JULIUS CAESAR (kb. Kr. e. 100–44) ókori római politikus, hadvezér, történetíró.

JUSZTINOSZ (Justinus), Szt. ~ (100?–165?) filozófus, hitvédõ, vértanœ. ì. jœn. 1.

KÁROLY, Nagy ~ német-római császár (768– 814).

~ Borromei (Carlo Borromeo) Szt. ~ (1538–
1584). Milánó jelentõs püspöke, a Trid. határozatainak következetes végrehajtója egyházmegyéjében, mely az egész egyházi megœjulásra nagy hatással volt. ì. nov. 4.

KASSAI VÉRTANêK, Szt. Kõrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuiták 1619-ben szenvedtek vértanœhalált Rákóczi György katonáitól hitükhöz való ragaszkodás miatt. ì. szept. 7.

KASSZIA ANYA (kb. 810– ?). Elõkelõ családból származó bizánci költõnõ. Kolostort alapított, és õ maga is ott élt.

KELEMEN (Clemens) I. (Római) Szt. ~ pápa, (92–101), vértanœ. ì. nov. 23.

~ VIII. ~ pápa (1591–1605), œjonnan kiadatta a Vulgátát és a szertartáskönyveket.

~ XIII. ~ pápa (1758–1769) nehéz sorsœ egyházfõ, Mária Terézia királynõnek engedélyezte az „Apostoli Felség” címet és az apostoli kettõs kereszt használatát.

KELETI EGYHÁZATYÁK: Szt. Athanaziosz (Atanáz) (295?–373) Alexandria pátriárkája; Szt. »Baszileiosz (Nagy Szt. Vazul); Szt. »Krüszosztomosz (Aranyszájœ Szt. János); Szt. »Gregoriosz Nazianzénosz (Nazianzi Szt. Gergely).

KERSCH Ferenc (1853–1910) nagyváradi, majd esztergomi székesegyházi karnagy. Megjelentette az õsi magyar népénekeket a „Sursum corda” c. (1902) énekeskönyvben.

KRìSZOSZTOMOSZ (Aranyszájœ) Szt. János (350–407), konstantinápolyi pátriárka, a bi-
zánci liturgia atyja. Ékesszólása miatt kapta
az „aranyszájœ-krüszosztomosz” melléknevet. Keleti egyházatya. ì. szept. 13.

KISDY Benedek (1598–1660) egri püspök, a „Cantus catholici” (1651) c. énekeskönyv kiadója.

KLOTZ, Hans (1900–) zeneszerzõ, orgonista, zenekutató.

KODÁLY Zoltán (1882–1967) zeneszerzõ; zenetudós, zenepedagógus.

KOLOS (B. Claude de Colombiére) (1641–1682) jezsuita, Alacoque Szt. »Margit lelkivezetõje.

KONSTANTIN (Constantinus) Nagy ~ (306– 337) római császár. 313-ban milánói rendeletével biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát. A Birodalom fõvárosát Büzantionba (Bizánc) helyezte, melyet önmagáról ~ városának, Konstantinápolynak nevezett el.

KOZMA (Kozmasz) és DAMJÁN, Szt. ingyenes orvosok, vértanœk. ì. szept. 26.

KÖRMENDI Béla (1916–1967) szatmári egyházmegyés pap, hittanár, plébános. A lit. mozg. fáradhatatlan apostola.

KUKUZEL, Ivan (1280 körül) a bizánci udvar énekese, majd Athosz-hegyi szerzetes.

KìHÁR Flóris dr. (1893–1943) bencés, fõiskolai tanár. »Radó Polikárppal együtt a Liturgikus Lexikon szerkesztõje (1933).

KìRILLOSZ, (Jeruzsálemi Szt. Cirill) (315– 383) jeruzsálemi püspök. Jelentõs írásai a katekumeneknek és az œjonnan megkeresztelteknek tartott katekézisei. ì. márc. 18.

LA RUE, Pierre de ~, (1460?–1518) frank-flamand komponista.

LASSUS, Orlandus (Orlando di Lasso) (1532–
1594) németalföldi zeneszerzõ, jelentõs elõadómûvész, karmester.

LÁSZLă, Szt. ~ király (1077–1095), Árpád-házi uralkodó. ì. jœn. 27.

LEă, XIII. ~ pápa (1878–1903).

LEONINUS Magister a 12. sz. második felének jeles francia komponistája és orgonistája, a párizsi Notre Dame karmestere.

LISZT Ferenc (1811–1886) zeneszerzõ, zongoramûvész, a zenei romantika jelentõs egyénisége, számos egyházzenei mû komponistája.

LäRINC (Laurentius), Szt. ~ római diakónus, a szegények védõszentje, 258-ban vértanœ lett. ì. aug. 10.

MACHAUT, Guilaume de (1300–1377) klerikus, költõ, zeneszerzõ.

MARGIT (Marguerite-Marie Alacoque) Szt. (1642–1690) szerzetesnõ, misztikus, a Jézus Szíve tisztelet terjesztõje. ì. okt. 16.

~ Árpád-házi Szt. ~ (1242–1270) domonkosrendi szerzetesnõvér, IV. Béla király leánya. ì. jan. 18.

MARMION, Columba B. ~ (1858–1923); a Maredsous-i bencés kolostor (Belgium) apátja. Jeles liturgikus író, mûvei közül többet magyarra is lefordítottak.

MÁRTON (Martinus) Szt. ~ (316–397) a galliai Tours püspöke, a szombathelyi egyházmegye védõszentje. ì. nov. 11.

MARSILI, Salvatore (1910–1983) finalpiai bencés apát (Olaszország), a Pápai Liturgikus Intézet szervezõje és vezetõje volt.

MAXIMOSZ, Szt. ~ hitvalló (580?–662), jelentõs keleti teológus, kb. 90 írásmûve maradt fenn. ì. aug. 13.

MIHÁLYFI Ákos (1862–1937) ciszterci, egyetemi tanár, lelkipásztori és liturgikus könyvek szerzõje.

MăR, B. ~ (1000?–1070?) pannonhalmi bencés szerzetes, pécsi püspök; elsõ magyar íróként megírta – latinul – András és Benedek szent életû remeték életét. ì. okt. 25.

NIKOLAOSZ (Szt. Miklós) a 4. sz.-ban Myra város püspöke. ì. dec. 6.

NOTKER Balbulus (= dadogó) (840?–912) St. Galleni bencés szerzetes, a »szekvenciairodalom legrégibb és legjelentõsebb képviselõje.

NYUGATI EGYHÁZATYAK: Szt. »Ambrus; Szt. »Ágoston; Szt. »Jeromos; Nagy Szt. »Gergely pápa.

OBRECHT, Jacob (1450?–1505) németalföldi zeneszerzõ, karmester.

OKEGHEM (Ockeghem) Johannes de (1420–
1495) flamand zeneszerzõ, énekes, udvari karnagy.

ONUPHRIOSZ, Szt. (†4. sz. végén vagy 5. sz. elején) pusztában élõ remete, majd szerzetes. ì. jœn. 12., a görögöknél jœn. 11.

ORBÁN (Urbanus) V. ~ pápa (1362–1370) az utolsó avignoni pápa, aki elõkészítette a pápák visszatérését Rómába.

~ VIII. ~ pápa, átdolgoztatta a misekönyvet és a zsolozsmát.

PÁL, VI. ~ pápa (1963–1978), a II. Vat. befejezõje és határozatainak bölcs végrehajtója.

PALESTRINA, Giovanni Pierluigi da (1526–
1594) olasz zeneszerzõ, a vokális polifónia nagymestere, a római Capella Sixtina kóristája.

PANTOL Márton (1904–1960) esztergomi fõegyházmegyés pap, a liturgikus nevelés fáradhatatlan apostola. Jelentõs hittanári mûködése és a budapesti Kántorképzõ Tanfolyamon végzett munkássága.

 

 

 

 

PARSCH, Pius (1884–1954). A klosterneuburgi (Ausztria) ágostonos kanonokrend tagja. A li-
turgikus kutatás eredményeit népszerûsítette.
A
„Bibel und Liturgie” c. folyóirat megalapítója és számos liturgikus lelkiséget ápoló mû szerzõje. Könyvei közül több magyar fordításban is megjelent.

PÉCSI Sebestyén (1910–1991) orgonamûvész, fõiskolai tanár.

PEROTINUS Magister (12. sz.) francia zeneszerzõ, az „ars antiqua” legnagyobb mestere.

PHOKASZ bizánci császár (602–610).

PIUS, V. Szt. ~ pápa (1566–1572) a Trid. nyomán kijavított misekönyvet és Breviáriumot adott ki. ì. ápr. 30. ~ IX. ~ pápa (1846–1868) az I. Vatikáni Egyetemes Zsinatot hívta össze (1869–
1870).

~ X. Szt. ~ pápa (1903–1914) az egyházzene és az Eukarisztia rendjének megœjítója (korai szentáldozás). ì. aug. 21.

~ XI. ~ pápa (1923–1939) a Keleti lntézet felállításával a római egyház figyelmét a keleti rítusok megismerésére irányította.

PIUS, XII. ~ pápa (1939–1958) a „Mediator Dei” enciklikája megerõsítette a lit. mozg.-at.

PLlNIUS (az ifjabb) (61–114) a kis-ázsiai Bythinia helytartója.

POLìKARPOSZ (Szt. Polikárp) (†156) Szt. János apostol tanítványa, Szmirna városának püspöke, vértanœ. ì. febr. 23.

PRUDENTlUS, Aurelius Clemens (348?–410?) az ókeresztény kor latin költõje.

RADă Polikárp dr. (1899–1974) bencés, egyetemi tanár. Fõmûve: Enchiridion Liturgicum, 11961; 21966. Herder.

RAJECZKY Benjamin dr. (1901–1989) ciszterci, a magyar zenetörténet tudósa. Énektanári munkássága mellett jelentõsek a magyar középkori zene anyagában végzett kutatásai.

ROMANOSZ MELODOSZ (Dallamszerzõ Román) az 5. sz. végén Szíriában született és Konstantinápolyban diakónusként tevékenykedett.

SCHRAM Ferenc (1923–1975), zenekutató.

SEDULIUS (400?–450?) keresztény latin himnuszköltõ.

SĘK Sándor (1889–1963) piarista, költõ, himnusz- és zsoltárfordító.

SIMEON, Emesszai Szt. ~, 6. sz.-i szír aszkéta.

SIXTUS, IV. ~ pápa (1471–1484), a Sixtusi kápolna építtetõje.

~ V. ~ pápa (1585–1590), a Vulgáta és a Septuaginta œj kiadását rendelte el.

SORIANO, Francesco (1549–1620) olasz zeneszerzõ, karnagy.

SZENDREI Janka (1938–) zenetudós, a Schola Hungarica egyik vezetõje, egyetemi tanár.

SZIGETI Kilián dr. (1913–1981) bencés, fõiskolai tanár, orgonaszakértõ, a gregorián ének kutatója.

SZILVESZTER (Silvester) I. Szt. ~ pápa (314–
335). ì. dec. 31.

~ II. ~ pápa (999–1003) koronát küldött Szt. István királynak.

SZäLLäSY Benedek (1609–1656) jezsuita.

SZUNYOGH Xavér Ferenc dr. (1895–1980) bencés, a magyar lit. mozg. vezéregyénisége.

TAMAS (Thomas) Aquinói Szt. ~ (1225–1274) domonkos, a legjelentõsebb skolasztikus filozófus és hittudós. ì. jan. 28.

TERÉZ (Teresia de Avila), Avilai Nagy Szt. ~ (1515–1582), karmelita, misztikus, egyháztanító. ì. okt. 15.

~ (Therése de Lisieux) A Gyermek Jézusról nevezett Szt. ~ (1873–1897), karmelita, a missziók védõszentje. ì. okt. 1.

TERTULLIANUS, Quintus Septimius Florens (160?–220 után) Szt. Ágostonig a legeredetibb teológusa volt a latin egyháznak, annak ellenére, hogy élete végén a montanista eretnekséghez csatlakozott.

TIMOTHEOSZ, I. ~ konstantinápolyi pátriárka (511–518).

TRAJANUS római császár (98–117).

TUTILO, Szentgalleni bencés (850?–913), költõ, zenész.

UBALD, Szt. ~ (1080?–1160) Gubbio püspöke. ì. máj. 16.

ULRIK, Szt. ~ augsburgi püspök. ì. jœl. 4.

USUARDUS (†875 körül), bencés, az elsõ Martyrológium készítõje.

VENANTIUS Fortunatus (535–600) költõ és életrajzíró.

VENCEL, Szt. ~ (†929) cseh herceg és vértanœ. ì. szept. 28.

VICTORIA (Vittoria, Tomas Luis) (1550?–1611) kiváló spanyol zeneszerzõ, a Palestrina-stílus mûvelõje.

»ERNER Alajos dr. (1905–1978) szombathelyi egyházmegyés pap, zeneakadémiai tanár. A Schola Cantorum Sabariensis és a Schola Regia alapítója.

»IPO, Burgundiai (1000?–1046) költõ és törté-
netíró.

XIMENES de Cisternos (1436–1506) bíboros, a mozarab liturgia megœjítója.